A hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek esetében sokszor hangzik el az érv, hogy egyfajta befektetésként is tekinthetünk rájuk. Ennek oka, hogy a helyi áramszolgáltatók felé lehetőségünk van értékesíteni a többletként megtermelt, fel nem használt és így a közüzemű hálózatba visszatáplált energiát. Szerencsére a napelemmel termelt áram átvételi ára minden évben meghatározásra kerül központilag, így akár előre is kiszámíthatjuk, nagyjából mekkora bevételre számíthatunk így.
KÁT fogalma
Az értékesítés előtt mindenképp jó, ha tisztába kerülünk bizonyos fogalmakkal, mint például azzal, hogy mi is az a KÁT és számunkra ez mit is jelenthet.
A KÁT nem más, mint a Kötelező átvételi tarifa, amely értelemszerűen rendelkezik a megújuló energiák átvételi díjáról.
Lényegében a helyi áramszolgáltatóknak az ebben meghatározott értékeken kell az általunk megtermelt energiát megvásárolniuk. Ehhez persze elsőként annak a kritériumnak kell teljesülnie, hogy a fogyasztónak túltermelése legyem és a felesleget a szolgáltató rendelkezésére kell bocsátania a hálózatra visszatápláló napelemes rendszer segítségével.
Visszatáplált energia elszámolása
A fogyasztók által visszatáplált energia elszámolásának alapja mindenesetben a KÁT-ban meghatározott tarifa. Ez alapján, valamint a hálózatra visszatápláló napelemes rendszer telepítésekor felszerelésre kerülő ad-vesz mérőóra állása alapján kerül elszámolásra az energia. Az ad-vesz mérőórák ugyanis pontosan rögzíti a hálózatból vételezett és abba visszatáplált elektromos energia mennyiségét is és ez alapján készíti el a szolgáltató az éves elszámolást is.
KÁT árkategóriák
Mindezek alapján egyszerűnek tűnhet az elszámolás az áramszolgáltatókkal, ám jobban belemélyedve a KÁT tarifatáblázatába, egyből feltűnhet, hogy nem egyszerű számításokból áll össze a végső elszámolás
A legnagyobb fejtörést az átlagfogyasztók számára az okozhatja, hogy a KÁT nem egy állandó tarifát határoz meg elszámolási alapként, hanem kategóriák és időszakok szerint is eltérő tarifákat különböztet meg.
KÁT kategóriák energiaforrásonként
Energiaforrások tekintetében a KÁT tarifatáblázata jó pár energiatermelésre alkalmas berendezés szerint bontja a lehetséges tarifákat. Ezek név szerint az alábbiak lehetnek:
- nap- és szélerőműből származó
- nem nap- és szélerőműből származó
- 20 MW vagy annál kisebb naperőművel termelt
- 20 MW vagy annál kisebb erőművel termelt (kivéve naperőmű)
- 20 MW-nál nagyobb, de maximum 50 MW-os erőművel termelt (kivéve: szélerőmű 2008. nov. 30-tól)
- 20 MW-nál nagyobb, de maximum 50 MW-os szélerőműben (2008. nov. 30-tól) termelt
- 5 MW-nál nagyobb vízerőműben
- 50 MW-nál nagyobb egyéb erőműben termelt
- hulladékból nyert energiával termelt
- használt berendezést is tartalmazó erőművel termelt
KÁT időszak szerinti térítési kategóriái
Az energiaforrásonkénti kategóriákat ezen felül a KÁT tovább bontja napon belüli időszakokra és téli, nyári időszámításra is. Ez azt jelenti, hogy minden egyes energiaforrás esetében különböző a térítési kategória télen, illetve nyáron és az sem mindegy az adott nap mely szakában termeltük meg éppen az energiát.
A különböző időszaki bontások az alábbiak szerint csoportosíthatók:
- Csúcsidőszak, télen 6:00-22:00 között, nyáron 7:00-től 23:00-ig
- Völgyidőszak, télen 22:00 – 01:30 és 05:00 – 06:00 között, nyáron 23:00 – 02:30 és 06:00 – 07:00 közt
- Mélyvölgy időszak, télen 01:30 – 05:00, nyáron 02:30 – 06:00 között
Mindezek figyelembevételével elmondható, hogy a KÁT térítési tarifája energiaforrástól és időszaktól függően 14 és 41 Ft-os díjat határoz meg a szolgáltatók számára kWh-ként.
Összegezve:
Jól látható tehát, hogy a visszatáplált energia elszámolása egy igen összetett számítást igényel, ezért szükséges az ad-vesz mérőóra használata, aminek segítségével a szolgáltató képes pontosan kalkulálni a térítési díj tekintetében.
