Japán döntéshozói magasabb 2030-as megújulóenergia-célkitűzést hagynak jóvá
A japán kormány jóváhagyta azt a tervet, amely szerint 2030-ra 36-38 százalékra emelnék a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célt a villamosenergia-termelésben.
A kabinet pénteken adta meg hivatalos jóváhagyását a 6. Stratégiai Energiatervhez a kormány Természeti Erőforrások és Energiaügyi Tanácsadó Bizottsága már 2020 októberében megkezdte a tanácskozást.
A terv elsődleges kulcstémája a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezető út előkészítése. Továbbá a lehető legalacsonyabb költségek melletti stabil energiaellátás biztosítása lett megfogalmazva.
A stratégiai energiaterveket szabályos rendszerességgel fogalmazzák meg, a 4. és 5. kiadás 2014-ben és 2018-ban lépett életbe.
Japán megújulóenergia-célkitűzés mértéke a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt
A 2019-es japán pénzügyi évben (JFY2019) Japán villamosenergiájának mintegy 18%-a megújuló energiaforrásokból származott. Ennek a részaránynak a növelése érdekében a hangsúlyt a napenergiára, a szárazföldi szélenergiára illetve a tengeri szélenergiára fektetik. A korábban bevezetett célkitűzések a megújuló energiaforrások arányát a villamosenergia-mix 22–24 százalékára emelték volna.
A Japán non-profit Megújuló Energia Intézet által összeállított hivatalos statisztikák szerint a 2020-as japán pénzügyi év végéig 48 GW 10 kW-os vagy nagyobb teljesítményű napelem-létesítmény működött. A 19 GW állt fejlesztés alatt, 10 kW alatti napelemes rendszerből pedig 7,7 GW működött, és 0,2 GW állt fejlesztés alatt.
Úgy gondolják, azóta az összes telepített érték meghaladta a 70 GW-ot. Mind a nagyobb és a kisebb léptékű piaci szegmensek is egyenletes, viszonylag lassú negyedéves növekedést mutattak az elmúlt néhány évben.
Amint azt a PV Tech júliusban, a tervezet közzétételekor jelentette, az új cél körülbelül 108 GW napelemnek felel meg. A kormány a 2013-as szinthez képest 2030-ra 46%-os kibocsátáscsökkentést szeretne elérni. Japán jelenleg energiájának nagy részét szénből és földgázból állítja elő. Sok nukleáris erőmű továbbra is le van zárva a 2011-es nagy kelet-japán földrengést követően az egyik erőműben történt incidens óta.
Miután a világ egyik legbőkezűbb átvételi áras rendszere (FiT) beindította a piacot a nagyméretű napelemek számára, a projektdíjak odaítélése immár kormányzati aukciókon keresztül történik. A Green Investment Promotion Organisation statisztikái azt mutatják, hogy az aukciók a licitálási és nyerőárak folyamatos csökkenését eredményezték. Ugyanakkor ez a csökkenés az elmúlt évben kissé megakadt.
A „Japán dekarbonizálása: kihívások és lehetőségek a nagyméretű szolár PV számára” című, a PV Tech Power negyedéves folyóiratban az év elején megjelent kiemelt cikkben megjegyezték, hogy a FiT 2012-es bevezetése óta 74,3 GW napenergiát hagytak jóvá. Ebből 50,2 GW-ot (68%) helyeztek üzembe: a 10 kW alatti projektek esetében a sikeresség 97%, a 10 kW feletti és a 2 MW teljesítmény alatti projektek esetében 70-80% volt. A 2 MW vagy annál nagyobb tervezett kapacitású fotovillamos naperőműveknek csak 42%-a épült meg; mindössze 9,2 GW egy 21,9 GW-os pipeline-ból.
Magyarország is törekszik a megújulóenergia felhasználásának mértékének növelésére, melyhez számos támogatás érhető el mind a lakossági háztartások, mind a vállalkozások számára.
Forrás: https://www.pv-tech.org/japans-policymakers-approve-higher-2030-renewable-energy-target/
