Napelemes rendszerek tervezése esetén számos helyi jellemzőt kell számításba venni. A napelem panelek tájolása mellett az ideális napelem dőlésszög is hasonlóan fontos, hiszen ez a két tényező nagyban meghatározhatja a napelemes rendszerünk hatékonyságát. Az alábbiakban az ideális dőlésszögről és annak elérési lehetőségeiről gyűjtöttünk össze minden lényeges információt.
Napelem ideális dőlésszöge
Gyakorlatilag minden típusú napelem esetén elmondható, hogy dőlésszög esetében a 30-40 fokos érték a legideálisabb. Amennyiben ebben a tartományban tudjuk telepíteni napelem paneljeinket, ráadásul déli tájolással párosítva, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki napelemünk hatékonyságából.
Ideálistól eltérő dőlésszög hatása
Abban az esetben sem kell kétségbe esnünk, ha nem tudjuk biztosítani az optimális dőlésszöget. Ugyanis a napelem panelek némi teljesítmény csökkenést produkálnak mindössze, ha nem pontos dőlésszöget választunk.
Természetesen ez csak kisebb 5-10 fokos eltérés esetén igaz, de ennél többel aligha találkozhatunk, hiszen eleve a tervező asztalon eldől, hogy alkalmas-e az adott helyszín a telepítésre.
Napelemek dőlésszöge lapostetőn
Lapostető esetén a dőlésszög egy roppant érdekes témakörnek tekinthető. A tető anyagától természetesen nagyban függ, hogy alkalmas a napelem telepítésre vagy sem. Többnyire ahhoz, hogy hatékonyan súlyozhassák a napelemeket, komoly teherbírással kell rendelkeznie a lapostetőnek. Ebben az esetben a dőlésszög meghatározása könnyebb feladat hiszen a kivitelezőn múlik, hogy hogyan állítja be a napelem paneleket. Így el lehet érni a legjobb dőlésszöget.
Azt azonban mindenképp érdemes szem előtt tartani, hogy a lapostető nem a napelem rendszereknek lett kitalálva. Ennek oka, hogy ezeken a tetőszerkezeteken nincs ami felfogja a szelet, emiatt az ide telepített napelemek könnyen károsodást szenvedhetnek a rögzítéseknél.
Speciális napelem tartó szerkezetek
Az ideális dőlésszög és persze tájolás eléréséhez akár talajra szerelt tartószerkezetek kiépítésére is lehetőségünk lehet. Ilyenkor speciális földhöz rögzített tartóelemek kialakítása szükséges, de segítségükkel kiválthatjuk az esetleges korlátozó tetőtényezőt.
Egy jó megoldás lehet a napkövető szerkezettel kombinált napelemes rendszer is. Ezeknek a többlethozama azonban nem biztos, hogy fedezi a jelentős pluszköltségeket. Napkövető rendszerek esetén megkülönböztethetünk:
- egy tengely mentén és
- két tengely mentén forduló rendszereket.
Az egytengelyes megoldással körülbelül 20-25%-kal több hozamot lehet elérni, míg ugyanez az érték kéttengelyes kialakítás esetén 35-40%-os plusz várható.
A forgató berendezés léte azonban számos hátránnyal is jár:
- karbantartás-igényes
- mozgó, kopó alkatrészeket tartalmaz
- költségesebb kiépítés
- érzékenyebb a természeti hatásokra
- energiát igényel az üzemeltetése
Összegezve:
A napelemek esetén tehát a tájolás mellett a dőlésszög is egy fontos tényező, ha valóban hatékonyan termelő napelemes rendszert szeretnénk üzemeltetni. Ennek eléréséhez szerencsére ma már számos innovatív és alternatív megoldás is rendelkezésünkre áll, így nem kell félnünk attól, hogy nem tudjuk az ideális dőlésszöget elérni.
