A SolarPower Europe (SPE) adatai szerint az év végéig közel 40 GW napelem kerül majd forgalomba Európa-szerte. Miközben a kontinens a megújuló energiaforrások kiépítésére törekszik, és arra, hogy felszámolja az orosz gáztól való függést.
A több mint 39 GW-os napelem várakozást felülmúló adata jelentős ugrás a tavalyi 27 GW-hoz képest, amely már önmagában is egy évtizedes telepítési rekord volt.
Az energiafüggőség csökkentése a cél
Ukrajna orosz inváziója és az azt követő energiaár-emelkedés után az európai kormányok a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására törekednek, hogy csökkentsék az orosz energiaimporttól való függésüket.
Az SPE szerint az orosz „energiaellátás fegyverré tétele” hatalmas löketet adott a megújuló energiaforrások telepítésének a régióban ebben az évben, 39 GW újonnan kiépített napelemmel, ami 4,6 BCM orosz gáznak felel meg.
„Minden megawatt napelemmel és megújuló technológiával előállított energia kevesebb fosszilis tüzelőanyagot jelent Oroszországból” – mondta Walburga Hemetsberger, az SPE vezérigazgatója. „Az európai napelemek a lehető leggyorsabban terjednek a nehéz télre számítva.”
Május 18-án, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az EU átfogó REPowerEU programja részeként bemutatta frissített uniós napenergia-stratégiáját, amely 2025-ig 400 GW, 2030-ra pedig csaknem 740 GW napelemet céloz meg. A PV Tech feltárta mit jelent a REPowerEU az európai napenergiára tekintve az Insights webinárium-sorozat egyik részében, amely itt ingyenesen megtekinthető.
Az Európai Bizottság (EB) a PV-t „e törekvés vezetőjének” nevezte, de a Wood Mackenzie elemzői nemrégiben arra figyelmeztettek, hogy a technológia hozzájárulása veszélyben forog a magas nyersanyagköltségek, a logisztikai kihívások és az emelkedő modulárak miatt.
Mindezeken felül Dries Acke, az SPE szakpolitikai igazgatója szerint „az egyik valódi kihívás, amellyel az ágazatnak szembe kell néznie, a kritikus képzettségi hiány”, amely „azt kockáztathatja, hogy nem lesz annyi telepítő és projektfejlesztő, mint amire szükségünk van”.
„Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai energiabiztonság stratégiai tervezése során” – tette hozzá.
Mindazonáltal a mai számadatokat az európai vezetők és a napenergia-ipar egyaránt üdvözölni fogják, azonban Acke felhívta a figyelmet arra, hogy „ezen a télen és minden azt követő télen” szükség van ilyen lépésekre a megújuló technológiákkal kapcsolatban.
A REPowerEU-n túl a PV Tech megvizsgálta, hogyan teljesíthet Európa a stratégiában meghatározott 740 GWdc napenergia-célértéken felül, ugyanis sok érdekelt fél az 1 TW 2030-ig történő megvalósítását szorgalmazza.
Mindeközben az EB olyan szabályozást javasolt, amely önkéntes célként tűzi ki a gázigény 15%-os csökkentését 2023. március 31-ig, és a közös gázvásárlás gyakorlatát szorgalmazza a költségek csökkentése érdekében. A „Gáztakarékosság a biztonságos télért” terv lehetőséget adna az EB-nek arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságáról szóló „uniós riasztáson” keresztül, kihirdesse a gázkereslet kötelező csökkentését.
